Azt hiszem már sokszor bebizonyítottam, menyire tudok másokat szeretni. Ma megkérdezte egy barátom, hogy szeretem-e Tomit. Nem tudtam válaszolni, de valamit elindított bennem.

   A kérdés nem az, hogy őt szeretem-e, hanem hogy magamat mennyire. Megengedem-e magamnak, hogy az esetleges tévedésem kiderüljön, és kudarcként élem-e meg, vagy ha nem tévedek, vállalom-e a cselekvés felelősségét. Vállalom-e, hogy ezentúl más lesz az életem? Azt, hogy lehet, hogy olyan dolgok, amik eddig fontosnak tűntek, el fognak tűnni az életemből.

   Ezen a héten megfordul minden. Érzem már jó ideje, hogy eljön ez a pillanat. Az angyalom is mondta, hogy sorsfordító lesz ez a hét. Nemcsak nekem, szinte mindenkinek. Az ezt generáló energiákat mindenki érzi, a feszültség mindenkiben jelen van. Kérdés, ki mire használja. Hogy leminősítse, vagy hogy felemelje vele magát és másokat.