Eddig mindig hagytam másoknak, hogy megmondják, mi a jó nekem, hogy ezzel irányítsanak, manipuláljanak, és eltereljenek életpályámtól, megoldandó problémáimtól.
Mostanában egyre erősebben kiállok magamért, az érzelmeimért, és nem hagyom, hogy mások teremtsék meg az életemet.
Több életben is simán lemondtam a szerelmeimről, vágyaimról, ha valaki akadályozott benne. Mondjuk, a simán nem jó szó, mert szenvedéssel, fájdalommal telve. De a Sötét Erők manipulátorainak épp ez volt a célja, hogy a Megvalósulás ezen rétegében tartson engem. Vagyis a Sötétségben.
Hogy mi a nekem való? Mi van nekem rendelve? Amitől lelkem örül. Épp a „legfényesebb” bizonyíték a nekem rendelésről, ha valaki el akarja venni tőlem, ha akadályoz az elérésében, megtartásában, megélésében.
Ki akadályoz? A Sötétség erői. Miért? Mert nem akarják, hogy Fényben éljek, félelemben akarnak tartani, hogy irányítani tudjanak, és hatalmaskodni fölöttem. Fénytestvérem soha nem akarna elvenni tőlem semmit. Eszébe sem jut annak másokat manipulálni, aki a szeretetben van.
Vállalom, ami a lelkemből születik. Vállalom, hogy megélem. Csak saját félelmeim akadályozhatják ezt meg. Ha teret engedek nekik, és ezzel kívül is megjelennek azok a képviselői a félelmemnek, akik ezen energiákból táplálkoznak, és létrehozzák az akadályt.
A vágyam csak akkor valósul meg, ha engedem szabadon kiáradni magamból, és megmaradok ebben a fényes, szeretetteli állapotban. Isten ezt úgy mondta mindig nekem, hogy „Maradj meg szeretetemben!”.
Minden rendben van. Mindazt, amire vágyom, megélhetem, nincs akadály, nem kell áldozat, szükségtelen a Halál.
Nem zárok be semmit senki elől se kívül, se belül. Nem zárkózom el, nem tiltok le, nem dühöngöm, haragszom, nem kényszerítek sem mást, sem magamat semmire. Csak teljesen hagyom sugározni magamból, ami vagyok…
